Hogy mi vagyok...?
2014.12.24 08:38
Egy apró érnek születtem,
mi lassan folydogált keskeny útján.
Majd patakként csörgedeztem,
napról-napra át hűséges kis köveimen.
De az élet tengernek nevelt,
s lám, óceánná nőttem ki magam.
Hogy lássák, mily nagy vagyok, erős viharként keltem,
s egy nap alatt az egész világot átszeltem.
Régóta musztáng vagyok, egy fékeveszett vad ló,
megzabolázhatatlan uralom, nem más.
Szilaj táncomat nézi, nézi egyre a Nap,
és irigy, mert ő nem lehet ily szabad.
Ez lennék hát én, nagy égi dörgedelem,
nincsen számomra már akadály!
S, hogy miként élek ezen a világon?
Lásd, apró vízcsepp vagyok az esőben.
Lágy, hűs esti fuvallat,
nem több, csak az vagyok.
S, hogy mi lesz, ha eláll a szél fúvása?
Talán örökre árnyék maradok...
Budapest, 2014. augusztus 22.