Vendégkönyv

Re::)

P. H. Ágnes | 2019.12.30

Nagyon szépen köszönöm! :)

Idézet

Miklós | 2017.08.21

"Kislány, mutasd magad!
Szép a ruhád és szép a fogad,
Szépek a kilátszó dolgaid.
Ezt kell őrizned holnapig!

Ne félj, egy gondtalan élet vár,
Valahol egy szív is dobog már,
Ó, aki csak is téged akar,
És lassan minden összeáll.

A szavak, mint egyszerű illatok
Az agyadba másznak és majd megtudod,
Hogy mindenfélével összetapadva
Szájon át törnek ki a szabadba.

Te töprenghetnél, dehát nem nagyon
Csak rohan az idő ki az ablakon
Hogyha mindent érteni akarsz
Hát semmit sem fogsz élvezni majd!

Zombik vagyunk, bármit hiszel,
Ahogy a fák a szélben,
Úgy hajladozunk mielőtt
Utolsót legyint a szél.

Zombik vagyunk, bármit hiszel,
Ahogy a fákat a szél,
Minket is úgy csavar ki az idő.
Utolsót legyint a szél.

Csak lógunk, lógunk a kötélen,
És a kémia dolgozik bent nagyon,
Eldönti csendben, hogy mi van veled,
Csak remeg a lábad, és már élvezed?

Minden impulzusra rándulunk,
Éppen mintha élnénk úgy vagyunk!
Összerakva épp' ez itt a baj,
Mert a szabadság íze megzavar!

Zombik vagyunk, bármit hiszel,
ahogy a fák a szélben
úgy hajladozunk mielőtt,
utolsót legyint a szél...

Zombik vagyunk, bármit hiszel,
Ahogy a fákat a szél,
Minket is úgy csavar ki az idő.
Utolsót legyint a szél.

Valahogy mindig az a rossz irány,
Amelyikből érkezel,
És amit majd az idő elsodor,
Hogy észre sem veszed!

Valahogy mindig az a tévedés,
Amiben olyan nagyon hiszel!
És amit majd az idő elsodor
Ha egyszer már nem leszel."

Re:Idézet

P. H. Ágnes | 2019.10.31

Mi hát a jó irány?

Üzemzavar

Lugosi Pét | 2017.07.19

Akkor most mi van?

Re:Üzemzavar

P. H. Ágnes | 2019.10.31

Már nincs semmi.

bejegyzés

Ati | 2017.05.04

"Így váltod a múltat jelenné,
hogy itt se légy és megmaradj,
a végeset is végtelenné
és bárhová nézzek, "Te vagy"...
(Kosztolányi)

üzenet

M. Edit | 2014.06.01

Kedves Ágnes!
Nem véletlenül találtam rá az oldalra. A versek, amit néhány napja kaptam kíváncsivá tett. A "Mondd..." c. vers könnyeket csalt a szemembe. Szerettem volna megölelni és elmondani, hogy voltak, vannak és lesznek boldog pillanatok.
Kedves Ágnes ne ostorozza magát. Nincs olyan szülő, aki ne hibázott volna. Mi emberek egy egész életen át tanulunk, és lehet, hogy éppen a gyerekeink tanítanak meg bizonyos dolgokra.
Ne hibáztassa önmagát, csak tegye mindig azt, amit jónak lát.
Tele van szeretettel és, aki így szereti a gyerekeit annak a hibái bocsánatosak.
Nagyon szívesen olvasom ezt a lapot és biztosan vissza fogok jönni. Azt gondolom, hogy tanulságosak a történetek és lesznek olvasók, akiknek segítségére van.
Az írásai figyelemre méltóak. Laikus vagyok, és csak azt mondhatom, hogy nagyon olvasható, átérezhető minden írása, engem magával ragad.

Re:üzenet

P. H. Ágnes | 2014.06.03

Kedves Edit! :) Itt is nagyon szépen köszönöm ezt a szívhez szóló üzenetet, nagyon meghatott! Az élet nem habostorta, mégis valóban jó lenne, ha többször látnám meg a "habos" oldalát, mint ahogyan általában szemlélem. Talán, az évek múlásával és természetesen Szofi fejlődésével jobban elő fog törni a pozitív oldalam és akkor több megmosolyogtató írással is kedveskedhetek hűséges olvasóimnak. Én is vágyom arra, hogy így legyen. Ígérem, igyekezni fogok... és köszönöm!

Gratuláció

V. Andrea | 2012.07.31

Kedves Ágnes! A napokban bukkantam weboldaladra, melyhez őszintén gratulálok. Nagyon tetszenek az irásaid, igaz mindegyiket még nem tudtam elolvasni. De ami késik, nem múlik. :) És egyben sajnálom, hogy bár elmondásod szerint is egyre jobban gyarapodik az olvasótáborod, visszajelzést azonban mégsem kapsz tőlük. Ezért úgy gondolom, hogy külön köszönet illet meg, amiért mindezek ellenére kitartasz és újabb és újabb csemegékkel ajándékozol meg minket. Engedd meg hát, hogy mindannyiuk nevében ezt is megköszönjem neked. Én biztosan visszatérő olvasód leszek. További sok sikert kivánok munkásságodhoz és bizom benne, hogy egy napon talán egy komoly könyvkiadó is megkeres ajánlatával.

Re:Gratuláció

P. H. Ágnes | 2012.08.15


Kedves Andi! :-) Micsoda meglepetés! Most veszem csak észre, hogy már egy ideje megérkezett az oly várva várt első hozzászólás. És én még csak nem is tudtam róla.. :-( Nem tudom, miért nem kapok értesítőt a rendszertől, ilyen esetben? De egy a lényeg, hogy írtál nekem. Köszönöm! Mind az elismerő, mind a bíztató szavaidat. Ilyenkor érzem igazán, hogy érdemes... Mert visszajelzés nélkül olyan, mintha csak magam magának írogatnék. :-) Hiába látom kimutatásaim között a színes zászlók egyre színesebbé váló tömkelegét. :-) Ezek csak néma zászlók, akik olvasnak, de nem szólnak. Hallgatnak. Ám július végén az egyik kis zászlócskám megszólalt, amiért őszintén hálás vagyok. Köszönöm!

<< 1 | 2 | 3 >>